Egy érzéssel indult…
A probléma:
Ültem az irodában a monitor előtt és azon törtem a fejem, vajon gondolkodik e azon valaki, hogy én hogy érzem magam? Tudják e azt, hogy többre, másra vágyom, hogy szeretnék kihívásokat, de nem minden áron?
Elkezdtem keresgélni olyan megoldásokat, amivel jelezhetném a főnökség számára, hogy valami nincs rendben, és ha ez így megy tovább, akkor kiégek és beleunok a jelenlegi munkámba. Találtam pár applikációt, megoldást, azonban egyikkel sem tudtam úgy kommunikálni, hogy „ne üssem meg a bokám”, hiszen ki akar foglalkoztatni egy olyan alkalmazottat, aki elégedetlen, unja amit csinál és esetleg saját vállalkozás indításán töri a fejét?
Az ötlet:
Ekkor jött a vágy, hogy miért ne foglalkozhatnék azzal a problémával, amit én is nap mint nap érzek?
Segítségemre volt az, hogy a folyamatos önképzés mindennapjaim részét képezi. Elkezdtem hát tanulni a vállalkozás alapjairól, hogyan érdemes elindítani, felépíteni, mi az a start up, stb. Sok irodalomban olvastam, hogy az ötlet kb. 5-10%-át jelenti a sikernek, a többi pedig az embereken múlik, ezért nem próbáltam egyedül a részletekig kitalálni mindent, hanem inkább ambiciózus munkatársak után néztem…
A csapat felépítése (szerencse, vagy cégépítés?):
Ezt követően olyan szakemberek után néztem, akik a szervezetfejlesztésben jártasak és ismernek olyan technikákat, amikkel a cégkultúra jó irányba fejleszthető. Szerencse vagy nem, de egyből egy olyan szakértőt sikerült megtalálnom, aki hasonló érzéseket táplált a jelenlegi munkahelye iránt és kereste a kiutat. Gondoltam, hogy ez szuper, mivel a legfontosabb dologban egyetértünk, hogy foglalkozni kell a munkatársakkal, az adott munkafolyamat elvégzésén túl is. Elkezdtünk együtt dolgozni és fejleszteni az ötletet és az ahhoz szükséges anyagokat. A szakmai részt egy alappillérnek tekintettük ezért kerestünk még egy szakértőt, aki szintén nyitott volt a közös együttműködésre. Sokat dolgoztunk azon, hogy a termék és szolgáltatás, amit kínálunk egyedi, kellően szakmai, azonban jól befogadható legyen a vállalati hierarchia minden szintjén. Elérkeztünk ahhoz a ponthoz, amikor már nem éreztük elegendőnek a kattintható demó verziók készítését, azok „piaci validációját”, ezért úgy éreztük, hogy programozói kompetencia bevonására van szükség. Szerettük volna „házon belül” tartani a fejlesztést, mivel így a fejlesztők is kreatív megoldásokkal járulhatnak hozzá a termék elkészítéséhez. Sokat keresgéltünk, míg végül sikerült összefutni egy olyan fejlesztővel, aki ugyancsak hasonló cipőben járt. Bár viszonylag frissen végzett fiatalemberről volt szó, mégis unta, amit csinált, kereste a kiutat a mókuskerékből és az új kihívásokat, célokat a szakterületén.
A megvalósítás:
Ezen ponton kezdett ténylegesen megvalósulni az, amit megálmodtunk. Csodálatos dolog volt látni, ahogy egy ötletből létrejön egy eszköz, ami számtalan munkatársnak nyújthat megoldást. A fejlesztések során sok-sok prototípus fejlesztését követően kiléptünk a piacra. Első lépésként nehéz volt olyan piaci partnert találni, aki referencia nélkül bízott volna bennünk. Azonban véleményem szerint az, hogy őszintén felvállaltuk, hogy újak vagyunk a piacon, de annál lelkesebbek vezetett odáig, hogy mára több vállalat használja a termékünket és szolgáltatásunkat, cégkultúra fejlesztési és munkatárs monitoring céllal.
A story folytatódik:
Természetesen itt még nem ér véget a történet. Jelenlegi partnereink igényeit figyelembe véve folyamatosan dolgozunk olyan megoldásokon, melyek segítik a szervezetben tevékenykedő munkatársak megtartását, elköteleződését és támogatását, ezzel hatékonyabb vállalatot hozva létre.
Céljaink:
Célunk, hogy támogatást nyújtsunk minden olyan szervezet számára, ahol erre igény és kellő mértékű hajlandóság van. Nem akarjuk mindenkinek megmondani a tutit, mi azokat a vezetőket, szervezeteket támogatjuk, aki felismerte a problémát és szeretne fejlődni. Reméljük, hogy egyre több ilyen szervezet lesz hazánkban és ez a piaci trend egy élhetőbb, de produktív környezetet teremt mindenki számára!
Ui.: Ezen felül természetesen saját munkatársainkra történő odafigyelést is fókuszban tartjuk, ahol a munka-mangánélet viszonyát határoztuk meg legfontosabb területként.
